3. nap: Somewhere beyond the sea...
Reggelre elillantak az esőfelhők, csak tócsák és 2 deci víz a szivartöltő aljzatban emlékeztettek a háborgó tengerre a motor alatt. Jut eszembe tenger! Ma megpillantjuk majd. Szállásadónk ipari mennyiségű tojásrántotta és helyi sajtok, felvágottak felszolgálása után sok sikert kívánt és utunkra engedett, 100 méterrel arrébb rendőrök igazoltattak, valakit nagyon kerestek a környéken de miután hátrafáradtak és látták a nagy H betűt a rendszámon már nem voltunk nekik annyira érdekesek szóval irány tovább.
Podgorica - Kotor - Dubrovnik - Makarska a mai útiterv. Montenegró fővárosát elhagyva a Lovcen nemzeti parkon át szálltunk alá a kotori öbölbe, rengeteg hajtűkanyar után, itt pillantottuk meg végre a tengert, kissé felhős volt az ég de mi azért örültünk, addigra a langyos sós menetszél megszárította a ruháinkat.
motor in kotor
Kotor városa egy folyamatos nagy álló dugó volt de mi motorral voltunk a hegyi úton is kikerültük a két összetalálkozott kirándulóbuszt, nem is értem miért engednek ilyen szűk útra kétirányú forgalmat, a két busz között csak dobozok nélkül tudtunk elférni, de mire való Principessa barátnő ha nem hordárnak :) . Kotori dugó után megcsodáltunk még egy érdekes természeti jelenséget ahol a hegy gyomrából az előző napi vízmennyiség olyan üzemi nyomáson távozott egy busz méretű lukból a tengerbe hogy nem lehetett mellette beszélgetni, irány tovább.
Víznyelő reciproka
A tenger és sziklák között vezet az út nincs benne sok egyenes, pár kilométerre visszatérünk Bosznia Hercegovinába, de előtte megpillantjuk Dubrovnik városát, az eső szemerkélni kezd nincs kedvünk megállni egy hetet is el lehet itt tölteni, motoron ülve nézzük ahogy alattunk a város elkúszik a horizontról a magas parti út mellett, fogadkozunk ide visszajövünk jövőre, hiába nem fér bele minden az idei programba.
Az út kiváló, az idő jobbra fordul, miután egy kis esőt kivárunk egy INA kútnál, bár nem az igazi de meleg van. Délután érünk Makarskába, a hely gyönyörű, kissé felkapottnak érzi remete lelkem de hát nyaralunk, a szállásadónk inkább németes mi angolosak de a kulturális szakadékot legyőzi a google fordító és a welcome drink.
Esti andalgás a városban a tengernél, báránysteak és T-bone steak, ma nyaralunk meg még 10 napot, Makarskában 4 napot leszünk ájultan ágyba zuhanás jó éjszakát.
Makarska Beaches
4. nap: Sátort verünk, megpihenünk
Sétálgatás a szűk utcákon fürdés a tengerben, éttermekben enni, este karlovacko és ozujsko helyi sörök kipróbálása, többet nem tudok elmondani, kérem kapcsolja ki :)
5. nap: Mostar
Gyors reggeli után Ki merem mondani: Horvátország legszebb hegyi/tengerparti szerpentinjein át visszaindultunk Bosznia Hercegovinába azon belül Mostarba meglesni az öreg hidat.
what a road
Az út eseménytelen de annál szebb. A város apró de bájos, kulturálisan szemet gyönyörködtető.
Motorral érkezni egy zsúfolt városba mindig kárpótol, szemérmetlenül mosolyogtunk a parkolós hiénáknak és letámasztottuk a gépet 50 méterre a hídtól, tettük ezt azért is mert egy GS-es ki más már ott trónolt a járdán, Fagylaltos állítólag magyar rokonai vannak Pécsen, elhangzik pár tört magyar szó, mosolygunk, a fagyi finom volt, kötelező hűtőmágnes vásárlás, lemegyünk a neretvához megnézzük milyen, hideg nagyon hideg, meglessük a helyi fiatalok pár euróért hogyan mártóznak meg benne levetve magukat az öreg hídról, régóta tartó hagyomány ez. Kifigyeljük a technikájukat, de nem vállalkozunk rá, egyébként nagyon meleg van, motorosruhában nem jó ez.
Stari Most az öreg híd
A délután már az úton ér minket valahol útban a tenger felé, este szokásos ejtőzés. Naplementében egy kis motorozás elmerülve gondolatainkban, csak ezért a fél pillanatért megérte volna birtokolni egy motort, de a napkorong könyörtelenül alászáll a horizonton, Makarska este is gyönyörű.
6. nap: szeles nap.
Annyira szeles hogy le is fújjuk a mai Sveti jure látogatást, pedig nagyon szép magaslat egy életveszélyes szerpentin végén, tengeri kilátással, szélcsendben is veszélyes hát még orkánban, ez is jövőre marad de nem bánjuk, tudjuk mikor kell egy pillanatra gyávának lenni. ez a nap városnézéssel telik a parasail is erre a napra lett tervezve de ki sem csomagolják az ernyőket, hiába nem lehet minden a tied amit akarsz. Utolsó finom ételünk elfogyasztása után visszatérünk a szállásra hogy becsomagoljunk mindent a dobozokba amit pár napja kicsomagoltunk, de utálom én ezt, de menni kell tovább.
Jó volt ez a pár nap kicsit pihenni a tengernél, barátnő is elégedett, nem lehet mindig a gördülő kerekek fölött ülni néha meg kell pihenni pár napra, talán ez sikerült, ő sem volt jó pár éve a tengernél, én sem ez egy nyaralással egybefűzött motorostúra ennek sikerült is eleget tenni, holnap magunk mögött hagyjuk ezt a várost is, és továbbrobogunk Senj felé útba ejtve a Krka nemzeti parkot.
viszlát Makarska